-

Mi történik a szervezetünkkel, amikor megsimogatjuk a kutyánkat? – Új kutatás a stresszről
Mi történik a szervezetünkben, amikor megsimogatjuk a kutyánkat? Az Innsbrucki Egyetem 64 kutyatartóval végzett kutatása szerint a fizikai érintés nem gyorsította a közvetlen regenerációt, de mérsékelte a későbbi stresszhelyzet élettani reakcióit. Bemutatjuk az EEG- és HRV-mérések eredményeit, a kutatás korlátait és azt, hogyan lehet az érintés a kutya számára is kellemes.
-

A kutyák, amelyek a vadon élő állatokat védik – természetvédelmi keresőkutyák Magyarországon
Magyarországon speciálisan képzett keresőkutyák segítik a mérgezett csalétkek és elpusztult vadállatok felkutatását. Az MME több mint egy évtizedes szakmai munkája egy új, 2026-os rendőrségi módszertani útmutatóban is hasznosul. Ismerd meg Hella, Jimmy és a nyugdíjba vonult Carlo történetét, a természetvédelmi keresőmunka működését és a kutyák jóllétének jelentőségét.
-

Rövidszőrű magyar vizsla – a mindenes vadászkutya, akit kétszer is meg kellett menteni
A rövidszőrű magyar vizsla nem egyetlen feladatra specializált vadászkutya: mezőn, erdőben és vízben is dolgozik, keres, megállja a vadat és apportíroz. Ismerd meg, hogyan formálta a magyar vadászkultúra, hogyan kellett kétszer is megmenteni az eltűnéstől, és miért maradt vadászkutya akkor is, amikor családi kedvenccé vált.
-

A kutya testfelépítése a munkájáról is mesél – mit árulnak el az ősi szánhúzó kutyák csontjai?
Egy új kutatás szerint a szánhúzó kutyák egyes lábcsontjai testméretükhöz viszonyítva körülbelül 6%-kal rövidebbek. Hasonló arányokat több száz, illetve kétezer éves kutyamaradványokban is találtak. Mit árul el mindez a szánhúzás történetéről, a munkakutyák testfelépítéséről és az ember–kutya együttműködésről?
-

Mudi – a „német puli”, akiből önálló magyar fajta lett
A mudit egykor hajtókutyának, juhász-spiccnek, sőt „német pulinak” is nevezték, és csak a 20. században vált önálló magyar kutyafajtává. Megnézzük, hogyan lett a pásztor sokoldalú munkakutyájából nemzetközileg elismert fajta, mire képes ma, és milyen gazdinak való ez a gyors, intelligens és rendkívül munkakedvelő kutya.
-

A kutya nemcsak társ lehet – kapcsolatot is teremthet emberek között
Egy 184 résztvevős japán kutatás szerint a kutyatartás nem közvetlenül növelte a jóllétet. A kutya inkább olyan társas helyzeteket teremthet, amelyek a családtól a barátokig és a helyi közösségig terjeszthetik kapcsolatainkat.
-

Pumi – a pásztor-terrier, aki sokáig a puli árnyékában élt
A pumi sokáig a pulival együtt szerepelt a magyar pásztorkutyák között, és csak a 20. század elején vált önálló fajtává. Rendkívül gyors, intelligens, hangos és munkakész kutya, amely a nyáj mellett éppúgy helytállt, mint ma egy aktív család vagy kutyasportoló oldalán.
-

Veszettség 2026-ban: ritka, de nem tűnt el – és szinte teljesen megelőzhető
A veszettség Magyarországon ritka, de nem tűnt el. Megmutatjuk, miért kötelező a kutya oltása, mit tegyél harapás után, mire figyelj vadállattal való találkozáskor, és mit jelent a 2026. október 3-án induló őszi rókavakcinázás és ebzárlat.
-

A komondor – a nyáj fehér testőre, aki nem azért őrzött, mert oda kötötték
A komondor nem egyszerűen nagy, fehér, zsinóros kutya, hanem a magyar pásztorkultúra egyik legfontosabb őrzőkutyája. Megnézzük, honnan jön, mire tenyésztették, mit jelent különleges szőrzete, és milyen felelősséggel jár ma együtt élni vele.
-

Egy segítőkutya munkájáról könnyű úgy beszélni, hogy közben szinte kizárólag az embert nézzük.
A segítőkutya figyeli az ember állapotát, döntéseket hozhat és komoly felelősséget viselhet. De honnan tudjuk, hogyan hat rá maga a munka? Egy új finn pilotkutatás nyálmintákkal és okosnyakörvvel próbálta mérni a fájdalomjelző kutyák jóllétét. Megnéztük, mit mondanak az eredmények – és miért nem lehet egyetlen számból megmondani, hogy stresszes-e egy kutya.

